
A vércsoportok ismerete viszonylag újkeletű dolog, alig száz éve tudunk a létezésükről. A vércsoporton alapuló diétát a 20. század második felében dolgozták ki, a lényege, hogy meg van szabva, melyik vércsoportú ember milyen ételeket fogyasszon elsősorban, melyeket mértékkel, és melyeket kerüljön lehetőleg teljesen. Az elmélet szerint ezzel javíthatók az anyagcserefunkciók, erősödik az immunrendszer és mindezek hozományaként normalizálódik a testsúly is, összességében tehát fittebb lesz az ember.
Működési elve:
A diéta kidolgozásakor a lektineket vették alapul. A lektinek rendkívül apró, összetett fehérjék, amik szénhidrátokmolekulákhoz kötődnek és táplálék útján juttatjuk őket a szervezetünkbe. A diéta elképzelése szerint vércsoportfüggő, hogy mely lektinek váltanak ki pozitív vagy éppen negatív hatást a vérünkben, támogatják vagy hátráltatják az immunfunkciókat és az anyagcserénket. A diéta lényege tehát abban áll, hogy az adott vércsoportú személyek a nekik megfelelő lektineket juttassák be a megfelelő táplálékkal, a számukra rossz lektineket pedig lehetőleg kerüljék el.
Szabályai:
Rendkívül részletes leírások találhatóak arról, hogy melyik vércsoport milyen ételeket egyen és ne egyen, így itt nem fogunk hosszas részletekbe bocsátkozni.
Ajánlás:
A vércsoport diéta követését nem ajánlom, mert tudományosan megalapozatlan feltevésekkel dolgozik. Az egyes vércsoportok hajlamossága a különböző betegségekre valóban ismert, de a diéta rengeteg egyéb hatást is tulajdonít a lektineknek, amikre viszont semmilyen bizonyíték nincs, ellenérvek viszont annál inkább. Akik a vércsoport diétát követve sikeresen lefogytak, jó eséllyel betartották a hatékony diéták alapelveit, és ez utóbbi miatt adták le a felesleget. Én személy szerint nonszensznek tartom, hogy minden “A” vércsoportú embernek a vegetarianizmust javasolják és eltekintenek az olyan egyéni tényezőktől, amiken lehet, hogy a vegetáriánus étrend csak rontana.