Az újkori olimpiák említésre méltó alakjaként tartjuk számon Evangélisz Zápaszt, aki kezdeményezte a klasszikus ókori görög olimpiai játékok felelevenítését. Az első ilyen eseményt 1859-ben Athén főterén rendezték meg. Zápasz vállalta a Pánhellén Stadion felújítását, így az első, stadionban megrendezett olimpiára is sor kerülhetett 1870-ben.
A 19. század közepén kezdtek törekedni arra, hogy az olimpia nemzetközi eseménnyé váljon. Ennek az egyik vezéregyénisége Pierre de Coubertin volt, aki úgy gondolta, a franciák ott hibáztak a poroszok elleni háború során, hogy nem voltak a katonák kellőképpen erősek, nem volt meg a kellő fizikumuk és erőnlétük. Úgy gondolta, az olimpiai játékok újraszervezése lehetne erre a megoldás.
Fáradozásai nem voltak hiábavalóak, hiszen Párizsban, 1894. június 23-án került sor arra a tanácskozásra, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, röviden NOB-ot. Az alapító tagok között volt a magyar Kemény Ferenc is. Ez az első lépése volt annak, hogy az olimpiai játékok világszínvonalúvá váljanak.
Az első, NOB közreműködésével megrendezett, világszintű olimpia 1900-ban került megrendezésre Párizsban, s ez volt az első év, mikor nők is nevezhettek. Ekkor még nem volt sem nyitó-, sem záróünnepség. Összesen 14 helyszínen zajlottak a játékok több sportolóval, mint nézővel.
1904-ben került sor az első Európán kívüli Olimpiára Amerikában, St. Louisban. Összesen 12 ország 651 versenyzője állt rajthoz 91 versenyszámban. A távolság miatt voltak kevesebben, hisz kevés európai sportoló engedhette meg magának az utazást.
1908-ban már bővelkedett a nézőkben a londoni esemény, s itt volt először nyitóünnepség, mialatt nemzetenként vonultak fel a versenyzők, illetve a vízisportok már úszómedencében zajlottak. 187 napot számlálva ez az eddigi leghosszabb olimpia.
Az 1912-es stockholmi olimpián már mind az 5 földrész képviseltette magát, illetve utoljára ekkor kaptak valódi aranyból készült érmet a győztesek. Azóta az érem az aranyérem 523 gramm ezüstből készül, amit 6 gramm arannyal vonnak be. Az ezüst érem színtiszta ezüst, a bronz pedig réz, ón és cink ötvözete.
1920-ban, Antwerpenben volt az első eskütétel, illetve itt vonták fel elsőként az Olimpiai lobogót.
Az első olimpiai falu 1924-ben, Párizsban épült fel, illetve ekkor lett az olimpiák jelmondata a latin Citius, altius, fortius, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben.
1924 óta tartanak téli olimpiát, amelynek első helyszíne csakúgy, mint az első nyári esetében, Athén volt.
1928-ban, Amszterdamban kezdődött az a hagyomány, hogy az olimpiai játékok idején éjjel-nappal lobog az olimpiai láng a stadionban. Azóta vált szokássá az is, hogy elsőnek mindig a görög, utolsóként pedig a rendező ország delegációja érkezik a stadionba.
1921-ben, Los Angelesben volt először a dobogó az ünnepség része, valamint az aranyérmes sportoló nemzeti himnuszát is eljátszották.
Az első, Görögországból induló váltófutással érkező olimpiai láng Berlinben landolt 1936-ban, illetve a németek fővárosa volt az első televíziós közvetítés helyszíne is, ám világszerte csak az 1960-as eseményt tudták közvetíteni.
1964-ben újabb mérföldkő érkezett el, hiszen Tokió adott otthont az első Ázsiában rendezett olimpiának. Itt vezették be a kizárólag számítógéppel történő időmérést, minden adat digitálisan került rögzítésre, illetve ekkor már nem fekete-fehérben, hanem színesben zajlott a közvetítés.
Nyolc év múlva Mexikóváros szervezte a következő játékot, ahol Norma Enriqueta Basilio gyújtotta meg az olimpiai lángot, ő volt az első női sportoló, aki megtehette. Itt vezették be a doppingteszteket is, mellyel szűrték a játékosokat.
1972. szeptember 5-én palesztin terroristák támadták meg az olimpiai falut Münchenben, tizenegy izraeli sportoló, öt terrorista és egy rendőr szenvedett halálos sérüléseket. Egy nap szünet után mégis folytatták a játékokat.
A hidegháború idején a politika eszközként használta a játékokat. 1980-ban a moszkvai eseménytől 65 ország tartózkodott, majd az 1984-es los angelesi eseményt a Szovjetunió és annak szövetségesei utasították vissza, köztük Magyarország is.
1996-ban Atlanta rendezte az “arany olimpiát”. Ennek már saját honlapja is volt, illetve korlátozták a versenyzők számát is, bevezették a kvótarendszert.
2000-ben Sydney-ben hangzott el az első, dopping- és kábítószer ellenes versenyzésről is szóló eskü.
Azóta is történnek “legelsők” az olimpiákat tekintve, például London vált az első várossá, mely háromszor is szervezett olimpiát, a sportolók száma tizenegyezer fölé emelkedett, Rio de Janeiro volt az első dél-amerikai város, amely olimpiát rendezett, illetve a tokiói olimpiát egy évvel halasztani kellett a koronavírus járvány miatt.
Az olimpiai játékok azóta is meghatározó eseményei a világnak. Impozáns nyitó és záró ünnepség, a játékok alatt végig égő láng, világhírű sportolók. Az olimpiára már kijutni is hatalmas szó, rengeteg munkával és önfegyelemmel jár. A legjobbak vihetik haza az érmeket, s az ő nevük bizony történelmet ír.
