Lassan újra rájöttünk, hogy a sport több funkcióval bír, mint szimpla testmozgás. Lehet szabadidős tevékenység, hobbi, közösségépítő erő, szórakozási és szórakoztatási lehetőség is, s az életünk szerves részévé vált. Ezt a sokrétűséget a XX. században sem vetették meg. Persze, itt sem maradt meg önmaga tisztaságában, ahogy régen, most is használták propagandaként és politikai eszközként is. Lássuk, hogyan!
A leglátványosabb fejlődés a ‘20-as évektől kezdődött, hiszen addig a világháború vette el minden másról a fókuszt. Amint az lezárult, a nemzetközi sportélet lassan felvirágzott. A versenysport keretei elkezdtek bővülni, az olimpiai játékok is egyre népszerűbbé váltak, ahogyan azt előző cikkünkben kifejtettük, illetve sorra alakultak a sportszövetségek és bizottságok, a média és tömegkommunikáció fejlődése pedig lehetővé tette, hogy a modern teljesítménysport világszerte elterjedjen.
A testkultúra komoly hatást gyakorolt az oktatási rendszerre is, hiszen itt alakult ki és fejlődött az iskolai testnevelés óra. A klasszikus „hármas szerkezet” keretrendszere szerint bevezető gyakorlattal indítottak, majd levezetőkkel zárták az órákat. Emellett megjelentek a versenysportok iskolai változatai is, melyek több szórakozást kínáltak a diákok számára, valamint lehetőséget kínált az önmegvalósításra, és a közösség építésében sem volt utolsó. A sport bizonyítottan jó hatással van a test mellett az elmére is.
A 20. század elején indult el a testnevelés rekreációs irányzatának térnyerése, valamint a cserkészség is ekkortájt alakult ki. Ehhez kapcsolódóan érdemes említést tenni az „üzemi testnevelésről”, amely a munkásosztály megváltása volt a gyártósori monotonitás után, szintén a rekreáció jegyében. Ez a tevékenység a hatékonyság növelésében is jelentős szerepet játszott, így egyre inkább fontossá vált, hogy a munkásosztály számára biztosítva legyen a sport, mint szórakoztató tevékenység, ennek eredménye volt az 1920-ban létrejött Szocialista Munkás Sport Internacionálé, röviden SZMSI. Egy évbe sem telt bele, hogy az egyre mélyülő nézetbeli különbségek miatt kiváljon belőle a Vörös Sport Internacionálé névre hallgató csoport.
A két fél közötti ellentétek negatív, gyengítő hatással voltak a munkássport mozgalmaira, s ahogyan mélyültek az ellentétek, éleződtek a csatározások, tökéletes példáját mutatták, hogyan lehet a politika, amely megosztja az embereket, a sport közösség kovácsolásának főellensége.
1925-ben megrendezték az első Nemzetközi Munkásolimpiát Németországban, valamint több világszintű sporteseménynek is otthont adott Európa. Később, a hitlerizmus ideológiája elleni harcnak az eszközévé vált a sport, szintén példázva a feljebb említetteket, ennek eredménye lett az 1934-ben, Párizsban megrendezett Antifasiszta Sporttalálkozó.
Lassan minden földrésznek megvolt a saját regionális sportrendezvénye, például Európában az Északi Játékok, Ázsiában a Távol- Keleti Keresztény Ifjúsági Játékok, a Távol-Keleti Játékok, Afrikában a Pán-afrikai Játékkísérletek, Amerikában a Pánamerikai Játékok, Latin-amerikai Játékok, Közép-Amerikai és Karib-tengeri Játékok. 1920-tól rendezték meg a Brit Birodalmi játékokat, illetve 1934-ben, Tel Avivban rendezték meg az elso Makkabiád Játékokat, mely a zsidó vallást követők nemzetközi eseménye.
A második világháború lezárta után minden területen, így a sport esetében is az újjáépítés volt soron. Ebben az időszakban a kétpólusú világrendszer is problémás volt, főleg, mivel az USA és a Szovjetunió között egyre nagyobb volt a feszültség mind katonailag, mind politikailag. A hidegháború idején a sport igyekezett a békét elérni, s ha nem is teljes sikerrel, mégis képes volt érvényesülni.
1990-től jelentős változások voltak a sport terén pont úgy, mint a világban. Ahogyan felbomlott Jugoszlávia, illetve a Szovjetunió, az utódállamok színeiben is érkeztek versenyzők világszintű eseményekre, például az olimpiai játékokra, így az átalakulást az események szervezőinek is le kellett követnie. Átrendeződtek az éremtáblázatok, a világ országai és kultúrái közelebb kerülhettek egymáshoz, kommunikációjuk és együttműködésük szerteágazóbb és jelentősebb volt, mint korábban.
A sport sok mindennek volt eszköze történelme során: harcoké, politikáé, de legkiválóbb szerepe mégis a közösség építésében és a világ népeinek összehozásában volt. Sokkal több a futásnál, vagy súlyzók emelésénél. Testi és lelki egészséget nyújt, mindeközben közelebb hoz minket egymáshoz.
A képek forrása a Google
